A két egymással szinte összenőtt falu, Iriny és Érdengeleg kétnyelvű helynévtábláin a magyar nevet ismeretlenek fekete festékkel bemázolták. /Kereskényi Sándor: "Nyugati stílus" a román politikában. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 9./
2003. november 25.
Érendréden a lakosok többsége három-négyszázezer lejes téesznyugdíjból tengeti életét. Irinybe vagy Nagykárolyba járnak a felső tagozatos magyar gyerekek. Ezelőtt négy évvel, elsőként a megye községei közül, Érendréden avattak emléktáblát az ötvenhatos események előtt tisztelegve. Ennek komoly helyi vonatkozása volt, hiszen 1959-ben a helyi értelmiségiek és a nagygazdák java részét börtönözték be erről a településről "ötvenhatos tevékenysége" miatt. Az érendrédi reformátusság kiöregedőfélben lévő közösség. Orosz-Mészáros Márta 1996 óta - kevéssel a teológia befejezésétől kezdve - lelkipásztora az érendrédi református gyülekezetnek. Elmondta, hogy a gyülekezetet mindössze háromszázötven fős. Az egyházközség évről évre fogyatkozik, a temetések száma kétszerese a kereszteléseknek. Munkalehetőség nincs a község területén. A település magyarok lakta részén nincs egyetlen egyetemet végzett vagy egyetemre járó fiatal sem. Érendréden két összevont osztályban tanítanak magyarul az alsó tagozaton, ahová 25 gyermek jár. Az apadó gyülekezetben viszont nagy a templombajárási arány. /Fodor István: Érendréd: Egy apadó magyar közösség mindennapjai. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 25./
2002. január 12.
Január első hetében Ezüstkalászos gazdatanfolyam indult Börvelyben, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete megyei szervezetének irányításával. Börvely a harmadik olyan környékbeli község, ahol ilyen tanfolyamot rendeztek. Mezőfény volt az úttörő, a ttavalyi, Kaplonyban megrendezett tanfolyamot a településtől távolabb eső községek — Érendréd, Iriny, Mezőterem — gazdálkodói is látogatták. /(ferencz): Ezüstkalászos tanfolyam Börvelyben. Folyamatos a falusi gazdaképzés. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 12./
2002. február 9.
Orosz Raimond Lóránt lelkész augusztusban került a 268 lelket számláló irinyi református gyülekezetbe, melynek négy évig nem volt lelkipásztora. Első dolga volt, hogy felélessze azt, aminek még voltak gyökerei. Felújították a férfi énekkart, megalakult az asszonykórust. Külön foglalkozik a gyermekekkel és külön az ifjakkal. Az elmúlt évben tíz személyt temetett és csak egyet keresztelt. Gyülekezeti termet alakított ki. Iriny faluban a szülők kérték, hogy az iskolában is ő végezze a vallásoktatást. /Elek György: Gyülekezetet vállalni nagy felelősség. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 9./
